Ma egész jól indult a napom. Este 11-re értem haza ejától. Keltem reggel és kitakaritottam mert jöttek pestről rokonok. Nagy családi ebéd két helyen. Készülődés, és indulás a temetésre. Gyönyörű temesée volt a dédinek, de igyse őrű gondoltam miközben Pali mondtad a beszédét, hisz azon a napon dobott el magától mikor ő eltávozott a mennybe. Sirtam, de nemvették észre szerencsére. Gyönyörű versek voltak. Utána hazajöttünk és ment mindenki haza. Reggel próbáltam petrával írni, de nemvolt partner. Szeretem még mindig, miatta sirok mindig. Ő nagyon gyorsan túllépett rajtam, nemkerült neki egy napba, és én 1 hét 2 nap után is itt bögök miatta. Egy változhatatlan változás ment végbe bennem. Minden lánnyal bunkó vagyok ,mégha nemis akarok azlenni vele. Csak vele nem. Szeretlek. Mostpedig unatkozom. Elkéne mennem valahova de nemérrá senki. Holnap templomba menés lessz. Állandóan a "léggömb"-öt halgatom. Megringat. Az ő fényképe fészen az én hátterem. Olyan rossz nézni fényképen, de egyben szeretek benne gyönyörködni és emlékezni hogy milyen jól elvoltunk amikor a kapuba beszélgettünk és a minuszokban ácsorogtunk. Még mindig imádom. Minden nap elölvasom mind a 169 üzenetét amit küldött. Egyszoval, ez a nap is kudarcba fulladt. Szánalmas egy ember vagyok. De legalább eja kedvel. Jófej velem.
I need you!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése